Ha van egy mondat, amit szinte minden portréfotózás elején hallok, akkor ez az:

"Én nagyon izgulok, és egyáltalán nem tudok pózolni."

Ha te is ezt érzed, megnyugtatlak: nem vagy egyedül.

A legtöbb ember, akit fotózok, nem modell. Sőt, sokaknak ez az első profi fotózása. Teljesen természetes, hogy eleinte kicsit feszélyezve érzed magad.

A jó hír viszont az, hogy ez az érzés általában az első 10–15 perc után teljesen elmúlik.

Nem az a dolgod, hogy tudj pózolni

Sokan úgy érkeznek a fotózásra, hogy előző este videókat néznek, pózokat gyakorolnak, és azon gondolkodnak, vajon jól fognak-e kinézni.

Erre semmi szükség.

A fotózás során végig segítelek. Megmutatom, hogyan állj, merre fordulj, mit csinálj a kezeddel, és hogyan mozogj természetesen.

Nem várom el, hogy mindezt előre tudd – ez az én feladatom.

Nem kell folyamatosan mosolyognod

Az emberek gyakran azt hiszik, hogy minden képen szélesen kell mosolyogniuk.

Pedig egy portré sokkal többről szól.

Egy nyugodt tekintet, egy őszinte mosoly vagy egy elkapott pillanat sokkal természetesebb és időtállóbb lehet, mint egy erőltetett grimasz.

A cél nem az, hogy végig a kamerába nézz, hanem hogy önmagad lehess.

Beszélgetni fogunk

A fotózás nem egy vizsga.

Nem állítalak oda a kamera elé csendben, hogy "na, most mosolyogj".

Beszélgetünk, sétálunk, nevetünk, és közben szinte észrevétlenül készülnek a képek.

Sokszor éppen ezek a kötetlen pillanatok adják a legjobb fotókat.

Senki sem születik fotómodellnek

Ha valaha láttál egy gyönyörű portrét, könnyű azt gondolni, hogy a képen szereplő ember biztosan rutinos modell.

Pedig a legtöbbször nem így van.

A legtöbb ember egyszerűen csak kapott egy kis segítséget, egy nyugodt légkört és néhány jó instrukciót.

Pontosan ezt szeretném én is megadni neked.

Nem baj, ha az első percek furcsák

Őszintén? Szinte minden fotózás így kezdődik.

Az első néhány percben mindenki keresi a helyét.

Ez teljesen rendben van.

Nem az első kattintásokból készülnek a kedvenc képek. Ahogy telik az idő, egyre felszabadultabb leszel, és ez a fotókon is látszani fog.

A természetes pillanatok a legszebbek

Nem a tökéletességet keresem.

Sokkal inkább azt a mosolyt, ami valódi.

A pillantást, ami őszinte.

A nevetést, ami magától jön.

Ettől lesznek olyan képek, amelyek évekkel később is ugyanazokat az érzéseket idézik fel.

Néhány apró tipp, ami segíthet

• Hallgass a kedvenc zenéidre, mielőtt elindulsz.
• Érkezz néhány perccel korábban, hogy ne kelljen sietned.
• Olyan ruhát válassz, amiben kényelmesen érzed magad.
• Ne hasonlítsd magad másokhoz – minden ember más, és ettől szép.
• Bízd rám a technikai részét, neked csak jelen kell lenned.

A fotózásnak jó élménynek kell lennie

Számomra nemcsak az a fontos, hogy szép képeket adjak át.

Azt szeretném, hogy amikor hazamész, azt mondd:

"Sokkal jobb volt, mint amire számítottam."

Ha a fotózás végére már nem azt érzed, hogy "túléltem", hanem azt, hogy jól érezted magad, akkor tudom, hogy elértem a célomat.

Gyakori kérdések

Mi van, ha tényleg nagyon zavarban vagyok?

Semmi különös. Lassan kezdünk, beszélgetünk, és nem sietünk. Néhány perc alatt szinte mindenki feloldódik.

Mi van, ha nem vagyok fotogén?

Őszintén hiszem, hogy nincs olyan, hogy valaki "nem fotogén". Sokkal inkább arról van szó, hogy még nem készült róla olyan kép, ahol jól érezte magát, és megfelelő irányítást kapott.

Mi van, ha nem tudom, mit csináljak a kezeimmel?

Ez az egyik leggyakoribb kérdés. Segítek minden apró részletben, így ezen sem kell aggódnod.

Nem kell tökéletesnek lenned

A portréfotózás nem a tökéletességről szól, hanem rólad.

Nem kell modellnek lenned. Nem kell tudnod pózolni. Nem kell szeretned a kamerát.

Elég, ha eljössz úgy, ahogy vagy.

A többi már közös munka – és az én feladatom az, hogy ebből olyan képek szülessenek, amelyekre büszkén nézel majd vissza.